

BELÉPÉS DÍJTALAN

KILÉPÉS BIZONYTALAN!

PERSZE CSAK HA LESZ ! DE AZÉ FENTARTVA !


![]()







![]()

![]()
![]()
Mondd,van olyan,hogy bocsánat raktár?
mondd miért van,hogy nekem nem jut,
mikor te az előbb kaptál?
Mondd van olyan,hogy elfogy a bocsánat?
mondd mit kap akkor az,aki csak ennyit kér magának?
És mondd van a bocsánatnak ára?
megtudja fizetni akinek nem telik ruhára,
cipőre,kenyérre,ételre,italra,
mondd az ilyennek meg lesz e bocsájtva?
És mondd,mennyi időre kapod hogy ha kéred?
örökké tied lesz,vagy csak egy időre bérled?
és mondd mivan ha lejár az időd?
Hogy állsz meg akkor az emberek előtt?
vagy ha végtelen a bocsánat joga:
minden bűnöd megvan bocsájtva?
Mondd a bocsánatot kitől kell kérni?
és aki adja mindenkinek egyforma
mértékkel méri?
Mondd miért nehéz megbocsájtani?
mondd kitől lehet az ilyet tanulni?
mondd a megbocsájtást ő hol tanulta?
S mondd nem felejthette el már régen azóta?
Mondd a bocsánatot elveszteni lehet?
s ha találtam,tovább adhatom neked?
és ha én valaha elvesztem,ha kaptam,
kérhetek megint,vagy örökre elhagytam?
Mondd lehet-e több adagot kérni,
hogy ha tőlem kérnek,én is tudjak adni?
Mondd az embernek hányszor jár bocsánat?
mondd a bocsánattal véget ér a bánat?
Mondd.és bocsáss meg,hogy ennyit kérdezek,
de ez tényleg ennyire nehéz?

Amíg vannak, akik szeretnek,
van értelme az életednek.
Mindegy, hogy rohannak az évek,
ha érzed melegét egy kéznek.
Még érdemes reggel felkelni,
ha van kinek kenyeret szelni.
Örülj a percnek!
De ha mégis magány a sorsod,
ha a gondot egyedül hordod,
erőt is ad hozzá az élet.
Találd meg mindenben a szépet.
A nap rád is úgy süt, mint másra,
ne gondolj hát az elmúlásra.
Örülj, hogy élhetsz!
Nincs fekete és nincs fehér
De az elmúlás mindent elér
Nincs tűz, mely örökké lobogna
Fényét más világok felé ontva
Nincs folyó, mely örökre megmarad
Előbb-utóbb minden forrás elapad.
Nincs érzelem, mely örökké él
A harag idővel megbékél
Nincs az a szerelem, ami el nem vetél
Gyűlölet, melyet nem koptat a szél
Öröm, melyet nem sápaszt a tél
Bánat, melyet nem gúnyol a remény
A fény kialszik, s helyén a sötétség sem örök
Élet, halál - ők is csupán eszközök
Mert a Változás az egyetlen,
Mely mindig tombol szüntelen
Ami meg nem alkuszik soha
Hiába hiszi a sok ostoba
Hogy bármi, ami létezik, úgy marad
Mert mindig lesz új a nap alatt!

AKI SZERET,AZ SOSE FELED!
AKI FELED,AZ SOSE SZERET!
AKI SZERET,ÉS MÉG IS FELED,
AZ NEM TUDJA MI A SZERETET!


Jó annak, akit szeretnek, aki hiányzik valakinek.
Akit gyakran hívnak, akit sokszor keresnek.
Aki még félig másban él, akiben nem céltalan a remény.
Aki tudja, várják valahol, akit valaki szelíden átkarol.
Aki élhet egy másik emberért,
Akinek nem kell sírnia egy apró kis támaszért,
Akiben nem kételkednek soha,
Aki megnyugodhat, ha távol is otthona.
Aki igazat mond és van, aki elhiszi,
Aki megóvja, s kiben újra meg tanulhat élni!
Van, aki könnyen kapja meg azt, akit szeret,
Van, aki sír és szenved.
Van, aki könnyek nélkül tud feledni, s
Van, aki meghal, mert igazán tud szeretni.
Mond meg te!
Hogyha én lennék a fény,a bánatok útján,
mindig felvillantanék egy kicsiny reményt.
Mindig arra indulnék,ahol épp várnak,
mindig megvigasztalnám a sok szegényt.
Hogyha én lennék a fény a sötétség mellett,
mindig megmutatnám azt,h merre az út.
Mindig világitanék,h mindenki lásson,
mindig felviditanám a szomorút!
/Máté P/
Az idő,soha soha megnem áll,az órák róják szüntelen az útjukat,a pillanat úgy illan tova száll.......